2014. október 18., szombat

Esik az eső az éterben

A szívem betegen baktat az esőben,
Nem ölelték meg őt már régen, és ma sem...
A szívem baktat, ázottan, szemérmesen,
Nem ölelték még őt ebben az évben sem...
Fúj a szél és támad vihar,
A szívem kiszáradt ugar...
Szeretetre vágyván énekelem a dalt,
Szívem bánattengere hamis szót szavalt.
Szót szavalt egykor, oly ékeset!
Szárnya szántotta a kék eget...
Énekelek fakó múltat,
Szemem egy emléket kutat:
Egy emléket rólad és a szerelemről,
Egy emléket rólad és a szenvedésről.
Érzem égő csókod illatát,
A szívemet villám járja át...
Sirály voltál, s én a harcsa,
Tetemimre gyűlt pár szarka.
S a szívem, egyedül ő maradt,
Majd botladozva hozzád szalad.

Sadie Salvator

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése