2015. május 30., szombat

The Rolling Stones - Miss You


Dream.


Félbehagyott orgazmus

Elfojtott szexualitás uralja a levegőt.
Sört és kátrányt akarok, meg olcsó szeretőt.
Csak feküdni szótlan a pillantásod alatt.
Amikor fölém hajolsz elsuttogott kívánság vagyok csupán.
Fújd át a mérgező cigarettafüstöt a számba,
Csókold ki ajkaimból az utolsó csepp pálinkát,
És szeress, mert én sosem foglak!


2015. május 19., kedd

Queen - Fat Bottomed Girls


9 karakter

Azt hallottam, sírnom kéne
gyötrelmemben. Remegnie
a számnak pár sós könny alatt.

Azt hallottam, össze kéne
omlanom. De egyszerűen
nem tudok a sebeimre
koncentrálni.

Az orvosoknak csak egy szám
vagyok a kórlapon. Akkor
miért lennék önmagamnak
több?

9 karakterből álló kód ez
az egész purgatóriumi lét.
Kihúzom a katétert a
hasamból, félrecsúsztak
a szótagok, gyors pittyegés.

Ha ráösszpontosítanék
a fájdalomra, talán
elviselhetetlen lenne.


2015. május 16., szombat

A beteljesülés vágya


Könnycseppgondolatok

Vajon mit érezhet a könnycsepp, mikor végiggurul az arcodon?
Mondjuk hogy: „Micsoda sírásra pocsékolt alkalom.”
Vajon megpihen majd a szád sarkán,
Miközben lihegsz valami használható levegőért,
Vagy csak hagyja magát lecsókolni, mikor az orrod mellé ért?

Nyitott marad egyedül létedben ez a talány,
És felszívja majd a sós vizet a vasfogú magány.
Elvégre Ő az egyetlen, aki mindig veled van.
Hazugságok folynak végig a fülcimpádon,
És a remegő ajkaid érintésére vágyakozom.

Vajon mit érezhet a könnycsepp, mikor végiggurul az arcodon?
Mondjuk hogy: „Micsoda sírásra pocsékolt alkalom.”
Vagy talán csak be akarja fogni a közelséged.
Vajon érezhet-e szerelmet a vörös szád mentén?
Vajon lehetek-e egyszer ez a könnycsepp esetleg én?


2015

Hé, emberek, ti lájkvadász folyton gyötrődő népség, halljátok a hangomat? Nem úgy tűnik.

2015 van és csak annyit látok, hogy a 20 évesek kiégtek, a tinipicsáknak nevezett kislányok meg minden buliban „űzik”. Műszempillákkal, magas sarkúban legalább 5 évet feltagadva a korukból egy vodkanarancs a kézben. Józanul, részegen, 13 esztendősen, már szinte mindenre készen. „Azt csinálunk, amit akarunk és éljen a szabadság!” Lökik a „dobd el az értékeidet” halandzsát. Persze majd utána kapja be, mindenki, aki kihasználja ezt a könnyű alkalmat. Egy csipke tangában akár örök szerelem is alakulhatNA, csak nézd meg, mi van alatta!
2015 van és férfiaknak csúfolt kisfiúkat látok. Ülepes nadrágban és égnek álló hajjal. Persze szexi ez a lazaság meg minden, de mi a faszt éreztek itt benn’? Hiányzik, hogy egy pasi nem a szex hiány miatt hisztizzen, hanem csak egy, EGY bizonyos nőért a fenébe is, mindent megtegyen. Tapsra vártok vagy valami kibaszott indítótűzre? Miért ilyen nehéz odalépni valakihez, megfogni a kezét és egy rohadt csókot adni a szájára? Ha tudnátok, hogy minden nő már ezer éve csak ezt az egyet várja…
2015 van és az alkoholistákat minden kocsmában felváltják lassan az elvont, szomorú lelkek. Kurvajó ez az összetartás, de attól hogy depressziós vagy és érthetetlenül beszélsz, nem leszel művész, hisz azt is tudod, hogyha a pálinkát felkevered vodkával, nem lesz belőled vegyész. „Hass, alkoss, gyarapíts!” Nem olyan nehéz, csak csinálj valamit. Legyél irodalmár és ne csak alakíts! Nekem is hiányzik a valahova tartozás érzése, és én sem tudom, hogy az antiszocialitás érzés –e.
2015 van és egy semmi a társadalmunk. Mégis mit tudsz a melletted állóról? Kérdezted már, titkokról, és a legijesztőbb álmokról? Barátodnak nevezel pár idegent, de nézd meg, hova szaladnak majd, ha nem leszel idefent. 2015 van és egy semmi a társadalmunk. Egy különc ország vagyunk, ahol mindenki egy, és minden egyre megy, mégsem várhatod mástól, hogy megmentse a seggedet. Fogd fel végre, tegyél valamit, mert túl vagyunk már régen a második ezredfordulón, de még mindig gyengék vagyunk kiáltani, még mindig másoktól várjuk, hogy elmondják, mit gondolunk, mert megijeszt ez a semmi, a SAJÁT társadalmunk.

Istenem emberek, ti lájkvadász, folyton gyötrődő népség, halljátok, amit mondok? Ideje lenne végre felállnunk, nem csak az élet elhagyott csontjait rágni! Ideje lenne végre felállnunk és talán meg is kéne tanulnunk járni.

Sadie Salvator

KONGOS - Come with Me Now


2015. május 10., vasárnap

Egy szó

Én egykor azt hittem szeretni fájdalom.
A kedvesre várni egy letűnt alkonyon,
Az égbe suttogni, kiáltani a nevét,
Azt hittem ez jelenti az Ámor terhét.
Egykor azt hittem nekem is szeretnem kell.
Arra vágyni, hogy soha ne engedjenek el,
Imádkozni egy ismeretlen életért,
De mára már úgy érzem, hogy semmit sem ért.

Tudom, a szerelem hiánya tönkretesz.
Megőrjít a félhomály, az ismerős nesz.
Épp körbevesz vaskarmaival a magány,
Egy szóval leírható e végzettalány…

Egy szó maradt csupán az ósdi életem.
Süketen gyalogoltam át az éveken,
Mint holmi múlt századi, beteges művész.
Síralom, legyőzött tegnap végleg a Vész.
Mindössze egy szó maradt már, mi jellemez.
Vén a lelkem, szerelem nincs, s ez tönkretesz.
Mindössze egy szó jelenleg a végzetem,
Mindössze egy hazug szó: s ez a Félelem.

Sadie Salvator

2015. május 3., vasárnap

Gondolatszalagok. Nem tudom ki vagyok.

Hamis kiáltás vagy veszett kutya.
Szókratészi líra vagy őrült lelkek hada.
Átok vagy borzongós éjszaka.
Szűz lánynak lopott hajnala.

Részeg líra II.

Még csak most kezdődött az április.
De már tél van.
Kanócba kötött emberek lábnyoma az avarban.

Töltőtollat akarok karácsonyra.
De még tűz rám a nyári nap.
Cinkékre vágyom, de látom még a költöző madarakat.

Szerelmes vagyok az életbe.
Nincsen olyan hogy szép.
Elázok mint a füstös salátalepke, ha a hajnal széjjel tép.



Sadie Salvator

Cat Stevens - Wild World


Részeg líra

Alkoholos mámor, azt hiszem szerelmes vagyok.
Persze nyilván nem, de megőrjít a szeme.
Ahogy felcsillan és rám néz vele.

Egy szál cigaretta a romantika.
És a hamutál a vágyaim fészke.
Ha csak hallom megőrjít a neve.

Halvány ködben létezem.
A verseimet sötétben írom.
Megbotlik az érzelem pár elfeslett szívkarcon.

Ballonkabátba bugyolált tévképzet vagyok.
Furcsa levegő az ajkadon.
Elbaszott, tintába veszett alkalom.



Sadie Salvator