A patakban vérben fürdő apró halak,
A halak testében ormótlan kis szív dobog,
S e szívben lassan habzó édesvíz forog,
A vízben szteppel egy fürge baktérium.
Nekem tükör, neked mindez barbarikum!
Ebben a tükörben én magamat látom,
Bennem pedig egy megkopott édes álom,
Álmomban egy ismerős idegen alak,
Az alak bőrén egy tágra nyitott ablak,
Az ablakba nyúlik egy kéz, a végem,
Vég kezében az én avalanga szívem,
Az avalanga szívem kertjében patak,
A patakban vérben fürdő apró halak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése